Filmes zárnyitás módszerek: működnek a valóságban is?

Szinte nincs olyan, aki ne álmodozott volna legalább egyszer arról, hogy a filmekben látott módszerrel nyitna ki egy ajtót.

Ez lehet a hajtűvel történő zárpiszkálás, a bankkártyás ajtónyitás, vagy a zsarufilmekből ismert ajtóberúgás. De számos lakatnyitási ötlet van a filmekben is, melyeket annyira szívesen kipróbálnánk. Érdekes kérdés persze, hogy ezek a módszerek hogyan és milyen formában tudnak működni a valóságban, és egyáltalán érdemes-e próbálkozni velük, ha nem nyílik ki az ajtó. Tény ugyan, hogy egyes módszerek működőképesek, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formába, és hogyan.

Hajtűvel nyíló ajtó: a hajtű helyett lehet mondjuk drótdarab is, de a lényeg végső soron ugyanaz. A dróttal piszkálás bizonyos esetekben még akár működhet is, de a hobbi zárnyitók sem így próbálkoznak, bár vannak, akik csak úgy a móka kedvéért megtanulnak így is zárat kinyitni. Elvileg működhet a dolog, viszont pár dolgot jobb, ha tudunk, mielőtt nekiveselkedünk ezzel a módszerrel a bejárati ajtónak. Egyrészt nem minden zár esetében jön be ez a módszer, így előbb tájékozódjunk a zárak fajtájáról, mielőtt nekikezdünk. A másik, amit mindenképp tartsunk sem előtt, hogy a drótos piszkálás következtében sérülhet a zár, így nem célszerű a bejárati ajtónkon tesztelni az ügyességünket, inkább egy használaton kívüli, régi záron próbálkozzunk először.

Bankkártya, mint zárfeltörő eszköz: ez a módszer, talán meglepő lesz, de működik, viszont nem minden esetben. Először is csak akkor, ha az ajtó alapvetően nyitva van. Akkor érdemes bevetni, illetve megtanulni ezt a módszert, ha olyan zárunk van, aminek a kilincse kívülről nem mozdul, kívülről csak kulccsal nyitható. Ha becsapja a huzat mögöttünk az ajtót, akkor a bankkártyás módszerrel egy alapvetően nyitott ajtót ki lehet nyitni, viszont érdemes egy műanyag lappal próbálkozni, mert ha megsérül a mágnescsík a bankkártyán, akkor dobhatjuk ki.

Ajtóberúgás: ez a módszer működhet, viszont ezzel sérülést kockáztatunk, ugyanis vagy az ajtó sérül, vagy pedig mi, és egyik sem éri meg igazán.