A zárcserét senki sem szereti, mert már előre fél attól, mennyibe is fog az neki kerülni. A zárcsere sem olcsó mulatság, hát még ha minőségi zárban gondolkodunk.

Másban sajnos nem szabad, így a végeredmény nem lesz olcsó mulatság. Ugyanakkor vannak esetek, amikor nem szabad halogatni vagy kibújni alóla, mondván, úgysem lesz baj. Ez a mondat bekerülhetne a leggyakoribb utolsó mondatok sorába, és bár a zárcsere elmulasztása nem jár ekkora tragédiával, azért nem szabad elhanyagolni. A következő esetekben semmi esetre se várjunk, cseréjünk zárat, vagy minimum zárbetétet.

Kulcsvesztés:

Ha elveszítettük a kulcsot, az azonnal indokolja is a zárcserét, de legalább a zárbetétcserét. Ilyenkor ugyanis sosem tudhatjuk biztosan, hogy elveszett az a kulcs, vagy valaki segített, hogy elvesszen. Ma már a betörők is trükkösek, észre sem fogjuk venni, ha követnek minket hazáig, utána pedig be is mennek hozzánk, ha nem tartózkodunk otthon. Ezt csak úgy úszhatjuk meg, ha azonnal zárat cserélünk, amint észrevesszük, hogy elveszett a kulcsunk. Ha több zár is van az ajtónk, akkor legalább egyet cseréljünk le, lehetőleg azt, amelyiket nap, mint nap zárunk.

Költözés:

Mindegy, ha saját lakásról vagy albérletről van szó, új vagy régi házról, lakásról, amint a régi lakó kiköltözik, vagy a kivitelező átadja a kulcsukat, azonnal cseréljünk zárbetétet. Nem tudhatjuk ugyanis biztosra, hogy kinél maradt „véletlenül” egy tartalékkulcs.

Válás vagy szakítás:

A válás és a szakítás csak nagyon ritkán békés. De még ha az is, akkor sem túl jó, ha régi párunk kénye-kedve szerint jön-megy nálunk, és akkor viszi el a maradék cuccát, amikor mi nem tartózkodunk otthon. De meg is jelenhet hívatlanul, ami sosem jelent jót. Ha nem szeretnénk, ha önhatalmúlag döntsön arról, mikor jön be hozzánk, mindenképp cseréljünk zárat, de minimum zárbetétet.

Sérült zár:

A zárbetétcsere ebben az esetben nem lehetőség, ilyenkor csak a zárcsere jöhet szóba. Ha akad a zár, az olajozás pedig nem használ, akkor csak a csere segíthet.